Szerző: Dr. Apor Péter
Nyilvánvaló tény, hogy a betegség nem olcsó mulatság: a gyógyszerek, a kórházi ellátás, a munkából való kiesés az államnak és az egyénnek is sok pénzébe kerül. Az is világos, hogy az egészség a legfőbb érték. De vajon melyik éri meg jobban anyagilag: kezelni a betegséget vagy megelőzni?
Az egészségügy költségeiről és hatékonyságáról Dr. Apor Péter sportorvos, a Semmelweis Egyetem Testnevelés és Sporttudományi Karának professzora, az Oxygen Medical szakértője írt tanulmányt.

Kulcskérdés a mozgás és táplálkozás
A mozgásszegény életvitel és a testzsírfelesleg által okozott krónikus cardio-, vasculometabolicus betegségek anyagi terhe tetemes mind az egyén, mind az országok számára. Bár országonként jelentős különbségek mutatkoznak a számszerűségben, az biztos, hogy a világ bármely részében olcsóbb a megelőzés a testmozgás és az egészséges étkezés terjesztésével, mint amennyibe ez gyógyszerekkel kerül.
Ha csak azt a tanulmányt nézzük, amely szerint a hátránnyal (betegséggel, elhízással, stb.) élők a 21–65 éves népesség 6–9%-át tették ki 1996 és 2004 között az Amerikai Egyesült Államokban, s az összes egészségi kiadásuk személyenként 10508 dollár, míg az egészségeseké 2256 – már látványos a különbség. Colditz és munkatársai a korábbi ismeretek alapján azzal számoltak, hogy a szabadidős fizikai aktivitás hiánya 24 milliárd dollár (1998-as értékben) direkt veszteséggel jár, ami az egészségügyi kiadások 2,4%-a. A 30 feletti BMI 70 milliárd dollár direkt költséget okoz, a fizikai inaktivitástól függetlenül is. Egy kínai elemzés a túlsúly és következményei miatt 2000-ben a nemzeti jövedelem 3,6%-ának, 2025-re a 8,7%-ának elvesztését jelzi. Nyilvánvaló tehát, hogy közös érdekünk az egészségesebb életmód előmozdítása!

A cukorbetegség nem olcsó mulatság
Az Amerikai Diabetes Társaság 17,5 millió cukorbeteggel és 174 milliárd dollár költséggel számol a 2000-es években – döbbenetes adat! Ebből a kiadások felét a kórházi ellátás jelenti, a gyógyszerek és egyéb eszközök 12%-ot, a komplikációk gyógyszeres és egyéb ellátása 11%-ot, az orvossal találkozások 9%-ot tesznek ki. Amíg a direkt költségek 33-szorosra, az indirektek (mint munkakiesés, leszázalékolás, stb.) még ennél is magasabbra nőttek az USA-ban 30 év alatt a cukorbetegek ellátásában.
Mi lehet a megoldás?
Herman W. H. és csoportja a Diabetes Prevention Program keretében 3234, átlagosan 51 éves, 34 kg/m2 BMI-jű, csökkent glükózterhelhetőségű személyt vizsgáltak, akik véletlenszerű besorolás alapján kaptak placebót vagy gyógyszert, illetve kerültek az „életmódcsoportba”. Az utóbbiban a cél a legalább 7%-nyi súlycsökkenés és a heti legalább 150 percnyi fizikai aktivitás volt. A személyeket 2,8 éven át követték. Az eredmények és a költségek elemzése azt mutatta, hogy a direkt egészségügyi költségek a placebocsoporthoz képest a gyógyszeres kezeléssel 2269 dollárral, az életmód-beavatkozással 2191 dollárral kerültek többe 3 év alatt, személyenként. Ha elterjedne ez a megelőzés a napi gyakorlatban, akkor egy minőségi, cukorbetegség nélküli életévedzéssel 27 ezer, gyógyszerrel 35 ezer dollárba kerülne. Ugyanez a vizsgálat tükrözte azt is, hogy a cukorbetegség előfordulása gyógyszerrel 31%-ban, míg életvitel-változtatással 58%-ban kerülhető el.

Az elhízás is viszi a pénzt
Mivel a diabétesz kialakulásában komoly rizikófaktor az elhízás, egy másik tanulmány ennek költségeivel is foglalkozott. Jacobs-van der Bruggen és munkatársai arra az eredményre jutottak, hogy az átlaglakosságban közösségi életmódjavítással egy diabetes jelentkezését 20 év alatt 2–9 ezer euróval lehet megelőzni, míg a kövéreken az egészségügyi ellátás által szorgalmazott intenzív életvitel-változtatással húsz év alatt minden 7-30 személyből csak egy cukorbetegség fellépését lehetne megelőzni, és mindezt 5–21 ezer euró befektetéssel.
A túlsúly önmagában nagyon nyomós rizikótényező az érelváltozások, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, egyes mozgásszervi betegségek, egyes malignus elváltozások jelentkezésére. Ha súlyfelesleg nem volna, a fenti krónikus betegségek és az ehhez kapcsolódó költségek is jóval kisebb arányban jelentkeznének. (Csak példaképpen a költségekről: az infarktus utáni első évben a kórházi egészségbiztosítási költségek a 65 év feletti nőknél 476 ezer Ft/év, a 45–64 év közöttieknél 429, a 45 évnél fiatalabbaknál 229 ezer Ft/évre teszik, az idősebb férfiakon némileg kisebb ez az összeg.)

Helytelen életmód - gyengébb teljesítmény
A 27 feletti BMI-jű személyek körében a komorbiditások magas száma miatt a produktivitás lényegesen rosszabb, az aktivitásukban akadályozottak, mind a fizikai, mind a mentális teljesítményük gyenge, rosszabb életminőséget jelezve. Ezért tehát a munkáltatóknak is érdemes elgondolkozniuk a költséghatékony megoldásokon. Jó példa erre az austini metrótársaság, amely az 1282 dolgozója számára 24 órás nyitva tartású fitneszlehetőséget, instruktort, egészségi szűrést, személyes tanácsadást szervezett. Ettől kezdve a társaság egészségügyi kiadásai kevésbé emelkedtek, mint a korábbi években és mint az amerikai átlag, majd a 4. évben csökkeni kezdtek. A dolgozók hatékonysága és lojalitása pedig ezzel párhuzamosan nőtt.

Prevenció: életmódváltás
Noha minden ajánlás egyértelműen az életvitel-változtatást helyezi első helyre a krónikus betegségek megelőzése és kezelése terén, a feladat kivitelezése nem könnyű. Elsősorban a viselkedésváltoztatásra irányuló törekvések kerülnek kevésbe (800 euró/év), különösen, ha az alapellátást végző egészségügyi személyzet aktív ebben. Nyomtatott anyagokkal megerősített tanácsadás a háziorvos és az alapellátók részéről tartoznak a 100 euró/fő/év költségnél olcsóbb beavatkozásokhoz. A felügyelt testmozgásprogramok nyilván a centrumokban költségesebbek, de hatékonyak. A közösségben indított kampányok, az egyénileg szorgalmazott egészséges viselkedés-változtatás, a testmozgási lehetőségek kiépítése és/vagy hozzáférhetőbbé tétele egyaránt csökkenti a be nem avatkozáshoz képest a szív-ér betegségek, a cukorbaj, a mellrák, a vastagbélrák előfordulását, a fizikai aktivitás mennyiségétől és intenzitásától függően. Mindegyik beavatkozás költséghatékony, megéri a pénzét, ezért lényeges, hogy a fizikai aktivitás előmozdítása legyen az egészségi ellátás része.
Az egészségesebb életmódra áttérés, a kellő mértékű rendszeres testmozgás vitathatatlan előnyökkel jár a krónikus betegségek megelőzése (és a rehabilitáció) terén. A cél tehát az, hogy minél több embert (főleg a nagy kockázattal élőket) rávegyünk a heti legalább ötször félórás lihegtető (közepes intenzitású, állóképességi jellegű) testmozgásra, valamint az erő és izomtömeg megtartását célzó rezisztenciagyakorlatok és az ízületi mozgásterjedelem megőrzését szolgáló nyújtások és gimnasztika végzésére.

Ismer Ön is jó orvost? Ajánlja másoknak is! Kérjük, küldje el nevét, címét, szakterületét, elérhetőségét számunkra: info@mediad.hu.

Mondja el véleményét!

Az orvostkeresek.hu honlapon elindítottuk legújabb szolgáltatásunkat: fórum, ahol Ön elmondhatja véleményét, megbeszélheti tapasztalatait. Várjuk hozzászólását!